Wollner Márta
Társadalmi jelenségek és folyamatok modellezése
2017.november 20
Nacionalizmus és Társadalmi kohézió
Összefüggések vizsgálata a Diverzitás, a Nemzeti öntudat és Társadalmi Tőke között a 27 EU országban Többszintű elemzés
Tim Reeskens: belga politológus (Amsterdami Egyetem), szociológiai tanulmányok
Methew Wright: Washingtoni Egyetem, és amerikai kormányzati tanácsadó
-kutatása alapján-
Absztakt
Összefüggések vizsgálata az etnikai-és szociális sokféleség és a társadalmi tőke között. Kutatások kimutatták a társadalmi csoportok közötti bizalom sokkal erősebb, ha a nemzetfelfogás: polgári (Civil) alapon értelmeződik. (Miller- Tézis) A bizalmatlanság és koherencia sokkal rosszabb: ha a nemzet etnikai alapon értelmeződik Fő különbség: Civil- Polgári nemzetfelfogás: a nemzet tagja állampolgársági, és személyes elkötelezettségi alapon rendeződik Nemzet része, aki az akar lenni, sokkal nagyon a személyes motiváció Sokkal nagyobb a kohézió, és az elköteleződés. Etnikai nemzetfelfogás: Nemzet tagja aki ide születik, nemzet zárt- tagjai a kívülről érkezőkkel szemben elutasítók. Nézetek: (Miller- Tézis):A nemzet „Civil/polgári” értelmezése sokkal inkább előmozdítja a társadalmi csoportok közti bizalom erősödését , mint az etnikai alapú értelmezése. (Putnam- tézis): Többen vitatják azt az állítást, hogy a Civil/polgári nemzetértelmezés kevésbé növelné a társadalmi tőke csökkenésének kockázatát, mint amekkora veszélyt jelent a társadalmi diverzitás túlzott mértékű elszabadulása. Ez a tanulmány is csak félig igazolja a Civic nacionalizmus előnyeit, és kiemeli az etnikai sokféleséggel járó társadalmi költségeket is.
Tanulmány konklúziója: hogy bár van összefüggés a civil típusú nacionalizmus és a társadalami tőke komponensei (a bizalom, a részvétel és az önkéntesség) között, ám ez alapvetően nem a nacionalizmus típusának függvénye, hanem a civil típusú társadalomban alapvetően magasak ezek a faktorok. A civil típusú társadalom ezen túl hajlamosabb a nacionalizmus polgári (inkluzív) felfogására, de kéz faktor nem feltétlenül egymásból ered. Ezen kívül igazolnak látszott a tétel, hogy az etnikai típusú nacionalizmusok által uralt társadalmakban a társadalmi tőke faktorai álltalában véve alacsonyabban, de nem lett kimutatható az összefüggés, hogy ez közvetlenül a nacionalizmus típusának függvénye lenne. Ezek a társadalmak alapvetően zártabbak, ami kedvez az etnikai alapú nacionalizmus kialakulásának.
Az a tétel viszont igazolódott, hogy az etnikai nacionalizmus által uralt társadalmakban a diverzitás megjelenése erősen negatívan hat a társadalmi bizalomra. Vagyis, hogy ezek a társadalmak sokkal kevésbé képesek megküzdeni a diverzitás okozta kihívásokkal.
A szerzők ezeket az összefüggéseket nézték meg a 27 EU országban az értékkutatás, EVS (European Value Study )2008 eredményei szerint.
Kutatás Bemutatása
Kutatásban felállított hipotézisek:
Hipotézis 1: A Civil Típusú nacionalizmus növeli a társadalmi tőkét
Hipotézis 2 Az etnikai nacionalizmus csökkenti a társadalmi tőkét
Hipotézis 3: Civil típusú Nacionalizmusban a Sokféleség (Diversity) jobban összeegyeztethető a Társadalmi tőke gyarapodásával
Hipotézis 4: Etnikai nacionalizmusban a Sokféleség (Diversity) rosszul egyeztethető össze a társadalmi Tőke gyarapodásával
Hipotézis 5: Civil Nacionalizmus Magas individuális szintje csökkenti a negatív kapcsolatot a társadalmi tőke és a környező Sokféleség (contextual Diversity) között
Hipotézis 6: Etnikai Nacionalizmus Magas Individuális Szintje felerősíti a negatív kapcsolatot a társadalmi tőke és a környező Sokféleség (contextual diversity) között
Adatok és Módszertan
Módszerként a kutatásban logisztikus regressziót használtak. Ez a módszer egy becslés, melyben különböző változók egymásra hatásait nézik meg. Azt vizsgálják, hogyan hatnak egymásra ezek a változók. Ebben a kutatásban 2 majd 3 változót vizsgáltak, melyekhez 0 és 1 értékeket rendeltek.
Független változók: 1: A nacionalizmus típusa (Etnikai vagy Civil) 2. Társadalmi diverzitás hatása
Függő Változók: Társadalmi tőke: (Bizalom, a Részvétel, és az Önkéntesség) 0 vagy 1 értéken
0, ha nincs jelen 1 ha jelen van, akár csak minimális mértékben is
Fő adatbázis a EVS (European Value Survey) 2008 Hulláma. A nacionalizmus kutatás összekapcsolódik az értékkutatással. Ez a kutatási hullám egyaránt adatokat vett fel a válaszadóktól a társadalmi tőkéről és a válaszadó nemzeti identitásában jelen lévő komponensekről.
Ez egy nemzetek közötti kérdőíves (survey) kutatás, mely 40 európai országban vett fel adatokat, köztük a 27 EU tagállamban, és további post-szovjet társadalmakban. Ez a kutatás 24 EU országot vizsgál és további 3 OECD államot.
Függő változó: a Társadalmi tőke. A tanulmány Putnam (1993,2000) értelmezését veszi alapul, ahol a társadalmi tőke azon strukturális és kulturális tényezőkből tevődik össze, mely a társadalmi együttműködést segítik elő. Például a társadalmi tőke kulturális oldala generálja az össztársadalmi bizalom faktorát, számos esetben jelzi is a bizalom szintjét. Ez a tanulmány a társadalmi bizalom mérésére az EVS egyik többször tesztelt, és a World Values Study által is használt kérdését alkalmazta, mely a válaszadást egy dichotóm skálán ajánlotta fel: „Általánosságban elmondhatja-e hogy a legtöbb ember megbízható, vagy, hogy kapcsolatai során nem kell óvatosnak lennie az emberekkel.?”
Ahhoz, hogy megérintsük a társadalmi tőke strukturális összetevőit két további dichotóm változót generáltunk. Az egyik az asszociatív tagság a másik az önkéntes részvétel
Mindkét változó olyan szerveződéseken keresztül mérhető, amelyiknek a válaszadó a)tagja b) végzett benne valamilyen önkéntes munkát
Ezek dichotomizált , azaz (igen vagy nem választ felkínáló) változók , vagyis két válaszlehetőséget ajánlottak fel: 0 nem tagja semmilyen szervezetnek / nem végzett önkéntes munkát , és 1 tagja és végzett önkéntes munkát legalább egy szervezetben.
Független változók a kutatásban
Ennek a kutatásnak a középpontjában álló független változók a válaszadók szimbolikus koncepciója saját nemzetük társadalmi kötelékeiről, vagyis azokról a faktorokról, melyek a válaszadók szerint nemzeti összetartozásuk koncepcióinak kötőanyaga.
Ezeknek a kérdések operacionalizálására használta fel ez a kutatás a Civil és az etnikai nacionalizmus szerkezeti elemkészletét.
Az empirikus irodalom anyagát használva a polgári (civic) nacionalizmus kitapintására a válaszadóknál Az [ország] politikai intézményibe és a jogállamiságba vetett bizalom szintjének mérését használta fel. Az etnikai (ethnic) nacionalizmus kitapintására pedig a az [ország] közös gyökereitől való származás fontossági szintjének meghatározását mérte.
Két kifogás indokolt a fenti mérésekről. Először, hogy nemzetek közötti kutatás nem csupán egyetlen mutatóra fókuszál, hanem sokkal inkább kiemeli a etnikai és a polgári nacionalizmus sokrétű összetevőit. Az EVS kutatói fel is hívják a figyelmet a mérőszámok között, az összehasonlító kutatásokon keresztüli felmerülő problematikára, melyben a nemzeti identitás ezen faktorait alkalmazzák. Országoktól függően vannak aktorok (például a „nemzeti nyelv használata” vagy az állampolgársággal bírás”) , melyek akár a polgári-/ etnikai nacionalizmus tiszteletét is jelezhetik.
Ezért ez a kutatás arra törekedett, hogy a lehető „legtisztább” legalapvetőbb elemeket (items)keresse meg, az etnikai vagy a polgári kategóriákból, kihagyva a nehéz kérdéseket látens faktorait. Továbbá ez a mérési stratégia nem alkalmas teljesen arra, hogy megragadjuk a etnikai/polgári megkülönböztetést
Kategorizáció további problematikája, hogy a Civil/etnikai kategorizáció elemkészlete gyakran átfedésbe kerül. A problematika a Gutmann-féle állításban ragadható meg: azok az emberek akik szerint az „igazi nemzet-tagok” azok, akik jól beleillenek a politikai rendszer struktúráiba, és jogrendbe és, akik szerint a vér szerinti kulturális kötődés nem feltétlen követelmény a nemzethez való tartozásnak, a polgári nacionalizmus vallóinak tekinthetők, ám velük nem állítható élesen szembe ezen paraméterek mentén az etnikai nacionalizmus vallók véleménye, mért ő szerintük, azok akiknek az ősi leszármazás fontossága iránti érzelem fontos, számukra magától érthető, hogy az igazi nemzettagok megfelelnek az intézményes rendnek és betartják a törvényeket. Ebben a tekintetben az egyik kategória a másik alrendszereként (T.Parsons) jelenik meg. Ezért ebben az értelemben ez nem elváló, hanem a másik csoporton belüli szorosabb kategória lesz.
Ezért ahol csak lehetett a nacionalizmus két mérőjét a tanulmány együtt szimultán kezelte a felállított modellekben, hogy kizárhassa a gyakori varianciákat és, sajátos jellemzőikről egy pontosabb képet alkothasson.
A Putnam tézis[1] tesztelése során mindkét (etnikai/civil) faktor individuális szintje (individual level), mint független változó aggregált a nemzeti szinttel (national level).
Bár nemzettagság ezen koncepciója gyengén pozitívan korrelál az individuális szinttel, összeadott korrelációjuk erősen negatív. (-54)
A vizsgált eredményekből az kijelenthető, hogy a civil nacionalizmus magas szintje, és az etnikai nacionalizmus magas szintje nagymértékben egymást kizáró tényezők. Igy ezen erdmény alapján lehet a két kategóriát egymáshoz viszonyítva mérni.
Mivel ez a korreláció igen magas nem vizsgálhatjuk őket szimultán, különösen, hogy a -54 együttható korreláció, nem egyedi kapcsolat, ezért a tanulmány az eredményeket a két mérőszám külön mérésével közli.
A H3-H6 hipotézisek[2] vizsgálatakor a szempont a nemzeti identitás hatásának mérése a társadalmi tőke és a etno-kulturális sokféleség között. Módszertanilag itt az adatok harmonizációját kellett elvégezni minden országban a külföldön született populáció számának meghatározásakor, amit a UN Population Division Statistic 2011-es adatbázisából vettek. Továbbá az OECD országok méréseit is alapul lehetett venni a nemzeti szintű sokféleség vizsgálatakor.
Az ENSZ adatfelvétele 2005 és 2010- ból való, 2008-as adatokat nem tartalmaz, ezért a kutatás lineáris interpoláció módszerrel határozta meg.
Kontroll változók
A kutatás felfigyelt a civil/etnikai nacionalizmus társadalmi tőkére gyakorolt indikátorainak hálózati hatására, kontroll változókat vezetett be a sajátos faktorok kiszűrésére. Ezek a faktorok magyarázzák azokat az individuális változókat, melyek meghatározzák az általános társadalmi bizalmat, az asszociatív tagságot, és az önkéntes részvételt.
Az individuális szint változói, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség, etnikai hovatartozás, családi állapot, iskolai végzettség, munkahely, kereseti viszonyok, és vallásosság kiemelt szempontok a társadalmi tőke viszonylatában. Az országok közötti különbségek viszonylatában továbbá fontos figyelembe venni a nemzeti összetermék effektusait, az adott GDP-t. Ennek adatait a 2008-as szinten veszi a kutatás, az Eurostadt 2010 jelentéséből. Ezekből az adatokból az látszik, hogy a társadalmi tőke sokkal magasabb szinten áll a gazdaságilag potens erősebb országokban, ami a gazdasági folyamatokkal való szignifikanciát mutatja.
Ez a szignifikancia egy új faktort emel a kutatás figyelmében, hogy vajon mitől függ a gazdasági potenciálra való képesség.
Öszzefügg-e a nemzeti identiással a gazdasági potenciálra való képesség, vagy független tőle?
Gazdasági Tőke (Social Capital) fogalma:
A kutatás központi eleme a „társadalmi tőke” és ennek viszonya a nacionalizmus típusaihoz. A kutatás a társadalmi tőkét vizsgáló diskurzus egyik elemeként igazoltnak tekinti azt a hipotézist, mely szerint az összetett komplex társadalmakban a társadalmi tőke magas szintje korrelál a gazdasági kulturális és identitás fejlettségével. Vagyis magas társadalmi tőkével rendelkező országok erősebbek és ellenállóbbak a társadalmi kihívásokkal szemben.
A társadalmi tőke az emberek közötti kapcsolatokban megbújó erőforrás, mely a kapcsolatok mennyiségével és minőségének struktúrájának függvénye.
A fogalmat elsőként Pierre Bourdieu vezette be. Három tőkefajtát különböztetett meg, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi tőkét. Az emberek közötti kapcsolat rendszerekben rejlő erőforrások kutatását James S. Coleman, és Robert D. Putnam folytatta. Stanley Millgramm „hat lépés távolság” szociológiai kísérletében szintént a társadalmi tőke kapcsolati hálózat rendszereknek az fontossága jelenik meg. Jelenleg hálózatiság fontossága fontos része a szociológiának, ami szintán modellezhető a társadalmi tőke aktoraival.
Módszer
A becsléshez többszintű többszörös regressziós-analízist alkalmazott a kutatás. Ez a stratégia lehetőséget ad a standard hibák kiszűrésére az individuális szint paramétereinek becslésekor a klaszterizált adatok alapján, amik sokszor megjelennel országok közötti kutatások mintavételeinek adatsoraiban. A mintavételek és országarányok helyes becslésének kimutatására, főleg a százalékos adatok értelmezéséhez szükséges a megfelelő és összehasonlítható módszertani keret az adekvát becslések felállításához.
Az országok közötti összehasonlító elemzésekhez minden független változót nagy-átlag centralizáltak. (grand-mean centered)
1. .Először a kétváltozós korrelációt (biariate correlations) vizsgálták a civil és etnikai nacionalizmus független változói között, majd a három társadalmi tőke indikátort a másik oldalon. Egy további szempontként a kutatás felvette a bevándorlók sokféleségének (immigrant diverity) magas vagy alacsony mérőszámát az egyes országokban.
2. Majd elemezte a kutatás a direkt kapcsolatot a társadalmi tőke és a nacionalizmus típusai között.
3. Harmadszor pedig fel akarták tárni, hogy melyik az a sokféleség-társadalmi tőke kapcsolat (diverity-socail capital link) , amelyik funkcionálisan a legerősebben hat a civil/vagy etnikai nacionalizmus individuális szintjeinek kifejeződésénél.
Eredmények
1. Kétváltozós korrelációk
A hipotéziseket egy háromszintű skálán vizsgálja.
A társadalmi tőke három aktorát: az általános társadalmi bizalmat, az asszociatív tagságot, és az önkéntes részvételt összeveti az civil és az etnikai nacionalizmus dimenziójában, és az a két értéket tovább vetíti a társadalom magas vagy alacsony diverzitásával.
A grafikon átlag értékeket jelenít meg a Civil és a etnikai nacionalizmus skálán a társadalmi tőke három dichotóm változójának kategóriájában. A társadalmi tőke változója magas vagy alacsony értéket vesz fel a válaszadó válaszai szerint. Magas érték: magas társadalmi bizalom vs. Alacsony érték: alacsony társadalmi bizalom, asszociatív tagság, és önkéntes szerveződés esetén hasonlóan a fentiekhez, alacsony vagy magas érték jelenik meg.
Civil típusú társadalmakban a társadalmi tőke minden aktora magas, függetlenül a diverzitástól.
Etnikai nacionalista társadalmakban a társadalmi tőke minden aktora alacsony, és a diverzitás foka (kulturális sokszínűség jelenléte vagy hiánya) erősen befolyásolja az értékeket.
Az etnikai társadalmakban az emberek egymás iránti alapvető bizalmatlansága homogén társadalom esetén mérséklődik. Azonban ha heterogenitással kell szembenéznie drámait zuhan.
Civil típusú társadalomban az emberek egymásba vetett bizalma nem függ drámaian a bevándorló diverzitás fokától, illetve nem ettől függ.
A társadalmi csoportokban való asszociatív tagság a Civil társadalmakban magasabb, az Etnikai társadalmakban alacsony, és ugyanez igaz az önkéntes részvételre is.
A civil társadalmakban minden érték magas és szintén nem befolyásolja drámaian a társadalmi homogenitás, vagy heterogenitás, azaz a diverzitás.
Etnikai társadalmakban az elsőhöz hasonló értéket látunk. Mind a részvétel, mint az önkéntesség alapvetően alacsony. Homogén és heterogén társadalom között jelentős a differencia. Homogén társadalom esetén kicsit magasabb a részvételi hajlandóság, és a kohézió. Heterogént társadalom esetén ez az érték drámait zuhan.
„Az etnikai nacionalizmus még mindig inkább a kelet európai országokat jellemzi, melyekben a társadalmi homogenitás az elterjedtebb.” (Reekens and Wrtie 2012)
Ezekben az országokban a bevándorló diverzitás drámaian csökkenti a társadalmi tőkét, és konfliktusokat hoz. A civil típusú társadalmakban a bevándorló diverzitás pozitív korrelációra képes a társadalmi tőke viszonyában.
„ A civil nacionalizmus növekvő arányban korrelál a társadalmi tőkével, míg az etnikai nacionalizmusban ennek az ellenkezője igaz”
2. A többszintű regresszióanalízis eredményei
Kontroll modell
A kutatásban kontroll vizsgálatot végeztek, egy alapmodell segítségével melyben a különböző kötődések individuális szintjének faktorait vizsgálták, mely az individuális szint variációinak korábbi eseteit is néhány kitétellel magában foglalja. A fiatalabb generáció álltlában alacsonyabb értékek megadására hajlamos, mint az idősebb. Gender esetben az álltalános bizalom kivételével férfiak és nők között nem volt szignifikáns különbség mindkét nem egyenlő arányvolt tagja asszociatív társaságnak, vagy vett részt önkéntes munkában. Külföldiek álltalánosan alacsonyabb bevonódást mutattak a civil szervezetekben, mint az ott született lakosság. Elváltak, különélő és özvegyek álltában alacsonyabban értékelték a társadalmi tőkét, mint a házasságban élők.
A kontrollcsoport válaszaiból tehát megállapítható volt, hogy a szocio-ökonómiai státusz alapvetően befolyásolja a társadalmi tőkét. Az eredmények igazolták azt a tézist, miszerint a magasan képzett és jó gazdasági státuszban lévők között alapvetően jobban „bíznak embertársaikban”, sokkal inkább tagjai minimum egy társaságnak, és jobban vállalnak önkéntes munkát. További összefüggés mutatkozott a vallásosság terén is: rendszeres templomba járók könnyebben lesznek tagjai, vagy vonódnak be más társadalmi szervezetekbe, és náluk szintén magasabb az általános bizalom szintje is.
Nacionalizmus vonatkozásai
A kutatás fő érdeklődési terében a nacionalizmus dimenziói és a társadalmi tőke indikátorai közötti kapcsolatok állnak.
A mutatja ezeket a paramétereket. A kontroll modellhez hozzáadták a civil és a etnikai nacionalizmus értékeit. Az eredmények igazolták az első hipotézist (H1), miszerint az etnikai nacionalizmus mindhárom indikátor értékhez negatívan viszonyul, még akkor is ha ennek erőssége mutat némi differenciát. Azok a válaszadók, akiknél magasak voltak az etnikai nacionalizmus értékei, csupán a fele értett azzal egyet, hogy az emberek lehetnek megbízhatók. A társadalmi tőke strukturális komponensei ( a csatlakozás és önkéntesség) mértéke az etnikai nacionalizmus lefojtó hatása miatt itt valamivel gyengébb, de még mindig jelentős marad. EZ a faktor csak mérsékelt visszafogó hatást jelent. A Civil nacionalizmus látszólagos hatása ezen faktorokban kevéssé tisztán rajzolódik ki, azonban még mindig kijelenthetjük, hogy az adatok igazolják a második hipotézist (H2), „hogy a civil nacionalizmus és a társadalmi tőke kéz a kézben jár.” Vagyis a civil nacionalizmus tagjai nem feltétlenül vállalnak több önkéntes tevékenységet, de összességében jobban bíznak embertársaikban, és sokkal inkább tagjai legalább egy asszociatív csoportnak, vagy szervezetnek.
Ha kiterjesztjük Miller alapvető érvét, azt is feltételezhetjük, hogy azon emberek, akik a nemzethez való tartozás fő szempontjának a közös vérségi leszármazást tekintik, összességében kevésbé bíznak embertársaikban.
Habár Miller érdeklődésének középpontjában a bizalom áll, ez a tényező kiterjeszthető a részvételi hajlandóságra és az önkéntességre is. Ezzel szemben az a nézőpont, mely az állampolgárság inkluzív felfogását fogalmazza meg, mely a jó állampolgárság kritériumát a vérségi köteléken felül fogalmazza meg a társadalmi bizalom sokkal magasabb szintjére ad kilátást.
Az utolsó kérdés, ami megválaszolatlan maradt, hogy hogyan reagálnak a diverzitásra, hogyan viszonyulnak a társadalombab megjelenő sokféleséghez.
Nacionalizmus és a kapcsolat a diverzitás és a társadalmi tőke között
Ország-szintű Nacionalizmus
Putnam érvelésében ez áll a középpontban. Azon társadalmak, melyek a Civil nacionalizmus premisszáit támogatják a társadalom kohéziójában könnyebben felülkerekednek a diverzitás okozta negatív következményeken.
Európában a bevándorló közösségek okozta diverzitás kevésbé erodálta a társadalmi tőkét, ezt a Táblázat3 regressziós paraméteri igazolják: negatív de nem szignifikáns hatás az álltalános bizalom és az asszociatív részvétel terén, és érdekes a pozitív nem szignifikáns hatás az önkéntesség terén
|
General Trust
|
Assoc Memb
|
Voluntary Involmenet
|
|||||
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
||
|
Model 1
|
|||||||
|
Civic Nac
|
0,05
|
2,57
|
0,04
|
2,09
|
0,02
|
1,2
|
|
|
Ethnic Nac
|
-0,24
|
-17,37
|
-0,11
|
-7,9
|
-0,09
|
-6,42
|
|
|
GDP per Capita
|
0
|
4,31
|
0,02
|
4,7
|
0,01
|
3,37
|
|
|
Immmigrant diversity
|
-0,02
|
-0,12
|
-0,02
|
-0,48
|
0,02
|
1,08
|
|
A GDP adatai szintén az elvárásokat hozták. A gazdagabb társadalmakban a társadalmi tőke magasabb szintje jelenik meg.
A Putnam -tézis szigorú vizsgálata során kiderül, hogy bár a társadalmi tőke individuális szintjén az etnikai vagy civil nacionalizmus nem feltétlenül a fő tényező ( ami már önmagában nagyon érdekes kérdés) azonban jelentősen befolyásolja az etno-kulturális diveritás társadalomi tőkére gyakorolt hatásait (H3, H4)
A kutatás a Táblázat 3-ban több modellt állít fel, mely árnyalja a különféle tényezők hatásait.
(Modell 2)Az elvárásokkal ellentétben, egyének, akik olyan országban élnek, ahol a népesség jelentős többsége a civil logikát mondja magáénak, ott az általános bizalom, vagy az önkéntes részvétel szintje nem fog szorosan összefüggeni a nemzettagsággal, vagy nemzeti szolidaritással, hanem inkább más személyes tényezők határozzák meg.
Önmagában a társadalmi tőkét nem a nacionalizmus típusa határozza meg, az összefüggés fordítva igaz ugyan, a Civil nacionalizmus mellett magasabb, etnikai nacionalizmusban alacsonyabb a társadalmi tőke, de nem a nacionalizmus típusa az oka a magas társadalmi tőkének, hanem azt más tényezők határozzák meg. Ezek az egyéb társadalmi tényezők határozzák meg a társadalmi tőkét, és hatnak ki arra, hogy a társadalom egyébként milyen típusú nacionalizmusra lesz hajlamosabb, mit adoptál szívesebben.
|
General Trust
|
Assoc Memb
|
Voluntary Involmenet
|
|||||
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
||
|
Model 2
|
|||||||
|
Civic Nac
|
0,05
|
2,6
|
0,04
|
2,1
|
0,02
|
1,2
|
|
|
Ethnic Nac
|
-0,24
|
-17,38
|
-0,11
|
-7,9
|
-0,09
|
-6,42
|
|
|
GDP per Capita
|
0,02
|
4,15
|
0,03
|
4,17
|
0,01
|
2,4
|
|
|
Immmigrant diversity
|
-0,03
|
-0,19
|
-0,02
|
-0,66
|
0,02
|
1,04
|
|
|
Agregated Civic
|
-1,13
|
-1,36
|
-1,09
|
-1
|
0,02
|
0,03
|
|
(Modell3)Adatsorból H3 gyenge támogatása olvasható ki. Pusztán a diverz társadalom, ahol civic nacionalizmus az erősebb, ez önmagában még nem emeli meg a társadalmi tőkét az egyén szintjén. A diverzitás negatív hatásaival szemben való erősebb rezisztencia valóban jellemző a civil nacionalizmusra, de nem maga a nacionalizmus ennek az oka, hanem az alapvetően és más tényezőktől magas társadalmi tőke. Etnikai nacionalizmusban ezen rezisztencia hiánya figyelhető meg, és az alapjában alacsony társadalmi tőke, emiatt ki is mutatható a diverzitás okozta gyors és erős negatív hatás.
|
General Trust
|
Assoc Memb
|
Voluntary Involmenet
|
|||||
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
||
|
Model 3
|
|||||||
|
Civic Nac
|
0,05
|
2,6
|
0,04
|
2,1
|
0,02
|
1,2
|
|
|
Ethnic Nac
|
-0,24
|
-17,38
|
-0,11
|
-7,9
|
-0,09
|
-6,42
|
|
|
GDP per Capita
|
0,02
|
4,3
|
0,03
|
4,73
|
0,01
|
2,73
|
|
|
Diversity
|
-0,03
|
-0,12
|
-0,03
|
-1,06
|
0,02
|
0,77
|
|
|
Agregated Civic
|
-1,25
|
-1,37
|
-1,85
|
-1,66
|
-0,36
|
0,03
|
|
|
Agregated Civic x Diversity
|
-0,05
|
-0,35
|
-0,31
|
-1,88
|
-0,16
|
-1,42
|
|
Másrészről viszont az etnikai nacionalizmus hatása a társadalmi tőkére a Táblázat3 negyedik modelljéből erősen kikövetkeztethető.
(Modell 4)
Azokban a társadalmakban, ahol az etnikai nacionalizmus az erős az etno-kulturális diverzitás hatására a társadalmi tőke ( bizalom, és civil társadalmi bevonódás) erősen zuhan.
Sőt, az etnikai nacionalizmus kontextuális hatása felerősíti a az Individuális etnikai nemzeti identitás szignifikánsan negatív hatását a bizalomhoz, és demonstrálja a nacionalizmus számos ökonómiai tényezőinek fontosságát. A H4 (ennek az ellenkezőjének) nincs támogatottsága az adatsorban, vagyis, hogy a nemzeti szintre emelt etnikai nacionalizmus nem fogja csökkenteni a negatív kapcsolatot a társadalmi tőke és az etnikai diverzitás között.
A nemzeti identitás individuális szintje
A Putnam-tézis kontextuális hatásait figyelembe véve, a kutatás ugyanazokat a szempontokat felmérte az individuális szintre vetítve. (H5 és H6) érvényességét az egyének vonatkozásában is megvizsgálta.
A Táblázat 4, 2-4 Modellje ezt a kérdést vizsgálja, azaz a Putnam-tésis azon elemeit, miszerint a civil nacionalizmus tompítja-e a diverzitás társdalami tőkére gyakorolt negatív hatásait, és a etnikai nacionalizmus pedig kiélezi azt.
A kutatás különösen a bevándorlók okozta társadalmi diverzitás hatásaira volt kíváncsi.
|
Table 4
|
Cross level interactions Between Etno-Cultural Diversity And individual level of Nacionalism
|
|||||||
|
Gen. Trast
|
Assoc Membership
|
Voluntary involvement
|
||||||
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
Param
|
T-Val
|
|||
|
Model 1
|
||||||||
|
Civic Nac
|
0,05
|
2,57
|
0,04
|
2,09
|
0,02
|
1,2
|
||
|
Ethnic Nac
|
-0,24
|
-17,37
|
-0,11
|
-7,9
|
-0,09
|
-6,42
|
||
|
GDP per Cap
|
0,02
|
4,31
|
0,02
|
4,71
|
0,01
|
3,37
|
||
|
Immigrant Diversity
|
-0,02
|
-0,12
|
-0,02
|
-0,48
|
0,02
|
1,08
|
||
|
Model 2
|
||||||||
|
Civic Nac
|
0,05
|
2,8
|
0,04
|
2,03
|
0,02
|
0,81
|
||
|
Ethnic Nac
|
-0,24
|
-17,44
|
-0,11
|
-7,86
|
-0,09
|
-6,34
|
||
|
GDP per Cap
|
0,02
|
4,29
|
0,02
|
4,69
|
0,01
|
3,36
|
||
|
Immigrant Diversity
|
-0,02
|
-0,82
|
-0,02
|
-0,48
|
0,02
|
1,07
|
||
|
Civi x Diverity
|
-0,01
|
-2,78
|
0
|
0,81
|
0,01
|
3,3
|
||
|
Model 3
|
||||||||
|
Civic Nac
|
0,04
|
2,37
|
0,04
|
1,99
|
0,02
|
1,21
|
||
|
Ethnic Nac
|
-0,23
|
-16,09
|
-0,1
|
-7,44
|
-0,09
|
-6,31
|
||
|
GDP per Cap
|
0,02
|
4,4
|
0,01
|
4,7
|
0,01
|
3,37
|
||
|
Immigrant Diversity
|
-0,02
|
-0,87
|
-0,02
|
-0,48
|
0,02
|
1,08
|
||
|
Ethnic x Diversity
|
-0,01
|
-4,07
|
0
|
-1,4
|
0
|
0,17
|
||
|
Model 4
|
||||||||
|
Civic Nac
|
0,05
|
2,55
|
0,04
|
1,91
|
0,02
|
0,8
|
||
|
Ethnic Nac
|
-0,23
|
-16,18
|
-0,1
|
-7,35
|
-0,09
|
-6,13
|
||
|
GDP per Cap
|
0,02
|
4,38
|
0,02
|
4,69
|
0,01
|
3,36
|
||
|
Immigrant Diversity
|
-0,02
|
-0,87
|
-0,02
|
-0,48
|
0,02
|
1,07
|
||
|
Civic x Diverity
|
-0,01
|
-2,26
|
0
|
1,08
|
0,01
|
3,31
|
||
|
Ethnic x Divierity
|
-0,01
|
-3,75
|
0
|
-1,6
|
0
|
-0,23
|
||
A model 2 és 4 adatsorainak eredménye szerint civic nacionalizmus H5 .re adott eredményei kevertek. Vagyis önmagában a Cívic nacionalizmus nem enyhíti egyértelműen a diverzitás társadalmi tőkére irányuló negatív hatásokat
Az általános társadalmi bizalom esetében a civil nacionalizmus általános pozitív hatása megjelenik, de itt keveredik egy jelentős negatív egymásra hatással a civil nacionalizmus és az bevándorlók eloszlása között.
Tehát a várakozásokkal ellentétben a civil nacionalizmus önmagában nem enyhíti az egyén érzékenységét a bevándorló diverzitás kapcsán.
Az eredmények az önkéntes részvétel kapcsán még differenciáltabbak, ahol a civil nacionalizmus nem-szignifikáns fő pozitív hatása egy pozitív interakcióval keveredik. Ez azt jelenti, hogy a civil nacionalizmusnak ugyan van egy enyhe pozitív befolyása a diverzitás hatására a részvétel esélyeire.
Ez a szignifikáns együtt hatási tényező áll ha a diverzitás- etnikai nacionalizmus interakciójának kereszt táblájával van kontroll csoportban ellenőrizve (Modell4)
Vagyis a legalább egy csoportban való tagság hatása a diverzitásra egyéb szignifikáns interakciók nélkül csak látszólagos.
Összességében elmondható, hogy a civil nacionalizmus diverzitás negatívumait csökkentő hatásai nem jelentősek. A hozzá fűződő ambiciózus elvárások, inkább elméleti tételek, de hipotéziseik nem igazolhatók. Továbbá az etnikai nacionalizmusban sincsenek a diverzitásnak strukturális hatásai a kialakult társadalmi tőkére.
Annyi azonban kijelenthető, hogy a diverzitás negatív hatásai az etnikai nacionalizmusban a társadalmi bizalom terén erősebbek.
Azon válaszadók esetében, akik a nemzetfelfogás etnikai alapú koncepcióját képviselik a bevándorlók okozta diverzitás sokkal erősebb negatív hatást fejt ki a társadalmi bizalomra, mint azon válaszadók esetében, akik nem etnikai nemzetfelfogást vallottak.
Összegzés
Ebben a cikkben a szerzők kifejtettek és empirikusan bizonyítottak két (egymással összefüggő elméletet a társadalmi tőke, a nemzeti identitás, és a diverzitás kapcsolatáról.
Elsőként felvezettek egy érvelést- David Miller és mások gondolataiból indulva- hogy a nemzeti identitás társadalmi bizalmat és horizontális szolidaritást terem, és azt feltételezve hogy ez a kapcsolat összefüggésben van a nemzeti identitás típusával. A Civil nacionalizmusban ez a hatás erősebb lehet, mivel az inkluzívabb, ellentétben az etnikai nacionalizmussal, amely az etno-kulturális vonalak mentén kirekesztőbb.
Másodsorban a kutatás számos Hipotézist állított fel Putnam elméleteire alapozottan- miszerint a Civil Nacionalizmus erősebb társadalmi kohéziót teremt és enyhíti a diverzitás okozta negatív hatásokat. Különösen azt várta a kutatás, hogy a Civil nacionalizmus magas szintje egy társadalomban (melyet individuális és össztársadalmi szinten is elemeztek) tompítani fogja a diverzitás okozta negatív hatásokat a társadalomban, és pozitívan hat a társadalmi tőkére, és ezzel szemben az etnikai nacionalizmus ezzel ellentétes eredményt mutat.
A kutatás eredményei nem igazolták teljesen az előzetes elvárásokat.
Eredmények:
Igazoltódott, hogy a nemzeti identitás generálja a társadalmi bizalmat.
Igazolódott, hogy a társadalmi bizalom összességében magasabb a civil típusú nacionalizmus esetében, és összességében alacsonyabb az etnikai nacionalizmus esetében.
Ez még önmagában nem mond ellent Miller állításának, tekintve, hogy ő és társai „liberális nacionalisták” , mely paradigmán belül a társadalmi bizalom akkor növeli a kohéziót, ha a nacionalizmus „civil” értelmezése kerül érvényre, szemben az etnikai nacionalizmussal.
Találtunk még további bizonyítékokat, hogy a nacionalizmus társadalmi mértékének mérése további általunk vizsgált tényezőktől függ, és ezek további hatással vannak az egyén individuális szintjére is.
Arra az eredményre jutott a kutatás, hogy bár a civil nacionalizmus önmagában nem mutat szignifikáns összefüggéseket a társadalmi tőke mért értékeivel, az etnikai nacionalizmus magas szintje viszont alacsony értékeket mutat és negatívan hat a társadalmi tőkére.
A diveritással összefüggésben mért értékek eredményeiben a Putnam-tétel (vagyis, hogy a Civil nacionalizmus enyhíti a sokféleség okozta negatív hatásokat) kevéssé igazolódott.
1. Elsősorban nem talált a kutatás arra bizonyítékot, hogy az önmagában való „Civil jelleg” vagy „etnikai jelleg” számottevő mértékben befolyásolná a diverzitás okozta tényezőket.
Az egyének szintjén a civil nacionalizmus moderatív hatása megfigyelhető, de mindig egy adott indikátorral összefüggésben. Önmagában nem a „civil jelleg” fejt ki moderáló hatást, hanem valamely másik tényező. Nem azért fogja jobban kezelni a diverzitást, mert a nacionalizmus jellege „civil”, hanem mert az individuum intenzívebben, és a plurális társadalmi szerkezetbe jobban integrált. Ennek nem indikátora, hanem következménye a „civil jelleg”.
Az asszociatív részvétel terén a kutatás igazolta a hipotézist, miszerint a diverzitás gyengén pozitív hatástát mérte, ezzel igazolta a kutatói elvárást.
A Társadalmi bizalom terén azonban, az elvárásokkal ellentétben gyengén negatív összefüggést mért.
2. Másik oldalról pedig az etnikai nacionalizmus önmagában, nem fokozta a negatív kapcsolatot a diverzitás és az álltalános társadalmi bizalom között, viszont nem rendelkezett semmilyen mérséklő hatással a társadalmi tőke másik két tényezőjének (részvétel és önkéntessé) vonatkozásában.
3. Végül pedig bebizonyosodott, hogy a társadalmi tőke vonatkozásában a két féle típusú nacionalizmus funkcióit tekintve különbözik.
A kutatás vegyes eredményei felhívják a figyelmet a társadalmi tőke különféle dimenzióinak alaposabb vizsgálatának fontosságára. Továbbá fontos elméleti szinten meghatározni és tesztelni a különféle társadalom-ökonómiai szintekkel való kapcsolatok jellegét.
Kritikus megfigyelő joggal kérdezi, hogy miért hozott a társadalmi tőke különféle dimenzióinak vizsgálata eltérő eredményt. Mélyebb megértéssel a magyarázat logikus.
A társadalmi tőke három tényezője közül a „bizalom” reagál legérzékenyebben a növekvő diverzitás okozta kihívásokra. Sokkal érzékenyebb, mint a bármely egyéb komponense. Ebből kifolyólag egyáltalán nem meglepő, hogy a legerősebb kapcsolat, amit találtunk pont a bizalommal volt összefüggésben.
Minden kutatásnak vannak korlátai, és ez alól ez sem kivétel. Ez a munka a társadalmi tőke kemény nagycsoportok által dominált tényezőit nem vizsgálta. Ebben a kutatásban a társadalmi tőke pozitív hatásai a csoportközi kötések szabad választásától függött.
Bár ez a tanulmány az „általános társadalmi bizalom” durván általánosító kategóriája mentén állított fel hipnózisit, és talált eredményeket, kievesebb figyelmet szentelt annak a folyamatnak, miszerint a Civil jelleg legerősebb hatása a társadalmi tőkére, éppen a csoportközi viszonyok szabadon válaszhatósága, éppen ez az a tényező mely erősen megemeli a társadalmi tőkét. Ez a Táblázat 1 eredményeiben is látszik.
„A Civil nemzeti identitás legnagyobb előnye- Miller szerint is- a közösségek többoldalú kötödését teremti meg különféle társadalmi csoportok között.” (Reeskens & Wright, 2012)
A kutatásban találtak néhány bizonyítékot erre (és az ellenkezőjére is, ami az etnikai nacionalista társadalmakat jellemezte) de az interkulturális bizalom, és civil kötődése alaposabb bemérése nélkül ezek továbbra is inkább előfeltevésnek tekinthetők, semmint bizonyítéknak.
Másodsorban a nemzeti identitás másik két arcának koordináló szerepe a kutatásban nem került mérésre: nevezetesen, a 1)hangsúly, hogy ki hogyan írja le valaki nemzeti identitását, és a másik, 2) annak a mértéke, hogy mennyire érez büszkeséget iránta.
Valójában vitatható, hogy a nacionalizmus a társadalmi tőkéhez áll e közel, vagy inkább egy kiterjesztendő fogalom, arra, hogy a „nemzet az, ami nagyon fontos az emberek mindennapi életében”.
H6 kifejtésében ez annyit jelent, etnikai nacionalisták azok, akinél a nemzet fogalma kiugróan fontos identitás elem, ezért várhatóan az etnikai diverzitással szembe kerülve az etnikai nacionalisták erősebben frusztrálódnak, mint a nem etnikai nacionalisták.
A kutatás jövőbeli további kutatásokat bátorít arra, hogy ezt a két aspektust vegyék jobban figyelembe: a nacionalizmus, mint identitás elem hangsúlya, és a nemzeti büszkeség mibenléte, és mértéke. Ezeknek az aktoroknak, mind a civil, mint az (etnikai nacionalizmus terén) meghatározóak a nemcsak a társadalmi tőke terén, hanem más releváns eredmények következményeit illetően is.
Végül kritikát fogalmaz meg a tanulmány a társadalmi tőke mérésének relevanciájával kapcsolatban. Vagyis, azt illetően, hogy mekkora szignifikancia van valójában a társadalmi tőke elemei (a bizalom, asszociatív részvétel, és önkéntesség) és a nemzeti identitás szubjektív megélése között. Ezek az elemek valóban meghatározzák a nemzet-tudatot?
Kiegészítő kutatások lefolytatása nélkül meggondolatlan dolog ok-okozati összefüggést felállítani.
Összegezve elmondható, hogy ez a kutatás arra a vitára fektette a súlyt, hogy milyen összefüggés van a társadalmi tőke és a nacionalizmus mértéke között. Ennél további érdekesebb kérdés, hogy milyen kapcsolat van a diverzitás és a társadalmi tőke között, ahol viszont kirajzolódott, hogy nagyon is lényeges, hogy a nacionalizmus melyik típusa jelenik meg a fókuszban.
Vagyis, míg a legtöbb nacionalizmus kutató tanulmány, azt a kérdést teszi fel, „mennyire büszke ön…” („How proud?”) Erre a kérdésre ez a tanulmány nem adott választ. Ez a kérdés ugyanis nem megválaszolható anélkül, hogy megértenénk …. „Mire büszke ön.” („Proud of what?”)
Elmondható, hogy a nacionalizmus típusa ugyan önmagában nem hat szignifikánsan a társadalmi tőke szintjére, viszont a civil típusú nacionalizmus által uralt országokban a társadalmi tőke szinte álltalában magasabb, mint az etnikai nacionalizmusban.
Hivatkozások
Bourdieu, P., 1986. 'The Forms of Capital', in J.G. Richardson (ed.) Handbook of Theory od Research for the Sociology of Education. New York: Greenwood Press.
Putnam, R. D., 2006. E Pluribus Unim: Diversity and Community in the Twenty-First Century. hely nélk.:Nordic Political Science Associacion .
Reay, D., 2004. Gendering Bourdieu's concepts of Capital? Emotional capital, women and social class. Blackwell Publishing : Oxford .
Reeskens, T. & Wright, M., 2012. Nacionalism and the Cohesive Sociaty: A Multilevel Analysis of the Interplay among diversity, Nacional Inentity, and Social Capital Across 27 Europian Sociaties. Comparative Political Studies, 21 Aug.
[1] A civil nacionalizmus keretrendszerében a diveritás jobban összeegyeztethető a társadalmi tőkével (Putnam, R.D. 2007, In Pluribus Unum)
[2]Hipotézis 3: Civil típusú Nacionalizmusban a Sokféleség (Diversity) jobban összeegyeztethető a Társadalmi tőke gyarapodásával
Hipotézis 6: Etnikai Nacionalizmus Magas Individuális Szintje felerősíti a negatív kapcsolatot a társadalmi tőke és a környező Sokféleség (contextual diversity) között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése